A Katona József Emlékház programjai 2012. március 15-én

14:00
A forradalom nyomdásza, a Bán bán kiadója: Szilády Károly
címmel előadást tart Székelyné Kőrösi Ilona történész főmuzeológus

14:30
Tárlatvezetés az állandó kiállításban
Katona József 1791-1830
zenehallgatás (Hazám, hazám…)

15:00
KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA…
Vetítés, gyertyagyújtás.
Előadást tart: Székely Gábor történész, művészettörténész

15:30
Tárlatvezetés az állandó kiállításban
Katona József 1791-1830
zenehallgatás (Hazám, hazám…)

16:00
A Képek, tárgyak, emlékezetcímű kiállítást megnyitja:
Mák Kornélal polgármester
Tárlatvezetés az időszaki kiállításban:
Szilády Károly, Muraközy János, Virág Apró József,1848/49 és Kecskemét

16:30
KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA…
Gyertyagyújtás az Emlékház udvarán

13:30 -17:00
Kárpát-medencei iskolák tanárainak fogadásaa Katona József Emlékházban

Katona József Emlékház
6000 Kecskemét, Katona József u.5.
T/F: 76/328 420, 06/30/ 632 0599
klio.ilona@t-online.hu,

A Katona József Emlékház szakmai vezetője 2012. március 12-én Katona József budapesti kötődéseivel kapcsolatos megbeszélést folytatott Sántha Péterné alpolgármester asszonnyal a Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalban. A 8. kerületi Önkormányzat és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata rövidesen hivatalosan is felveszi a kapcsolatot a budapesti Katona József megemlékezések ügyében. Az elképzelések szerint 2012. novemberében a Szentkirályi utcai emléktáblánál közös megemlékezést szerveznek, és ez remélhetőleg hagyománnyá válik.

KATONA JÓZSEF A PESTI KARACS-HÁZBAN

A mai Budapest, VIII. kerület, Szentkirályi u. 23. számú lakóház helyén a 19. század első felében Magyarország és Pest egyik szellemi központja volt.

Karacs Ferenc rézmetsző mester szellemileg és anyagilag is a 19. századi feltörekvő polgárság kiemelkedő alakjai közé tartozott. Rézmetsző munkássága fontos kiadványok, térképek, céhlevelek alapján ma is tanulmányozható. (A legszebb kecskeméti céhlevelek is az ő műhelyében készültek.) Felesége Takács Éva író, költő, nőnevelő; lánya Karacs Teréz írónő, több leánynevelő intézet nevelője és vezetője, „a magyar nőnevelés úttörője.” Karacs Ferenc folyamatos és élénk kapcsolatban állt a kor jeles művészeivel, könyvkiadóival, nyomdászaival és könyvkereskedőivel. Háza a korabeli társasági élet és szellemi kultúra egyik központja, ihletadó és kisugárzó helye, írók, költők, színészek találkozóhelye.

A Pesten tanuló kecskeméti Katona József nemcsak látogatója, hanem lakója is volt a Karacs-háznak. 1811-ben és 1813-ban, írói munkásságának legtermékenyebb korszakában kapott otthont a jeles mecénás család házában. (Karacsék az egyik kis szobát mindig olyan fiataloknak adták ki, akik Pesten tanultak és rászorultak a támogatásra.) Katona József itt írta a Bánk bán előtanulmányait, egyes részleteit; és itt vetette papírra a Jeruzsálem pusztulása című darabját is.

„Karacs Ferencnél lakott hosszabb ideig Katona József, a Bánk bán szerzője is. 1812-ben itt kereste föl az öreg Katona fiát, a kire nagyon haragudott, mert beállt aktornak. Karacs neje - a nőnevelésért buzgó Takács Éva - éppen színházba készült, Karacsné biztatta az öreg Katonát, hogy menne vele a színházba, a mit nagy rábeszélésre meg is tett. Kotzebue "Szerelem gyermeké''-t adták, s bár Katona meg volt elégedve a fia játékával, mégis hangoztatta, hogy az csak menjen kenyérkereső pályára, s hagyja abba az aktorságot. Színház után Karács Ferenc elvitte az öreg Katonát az "Aranykéz" vendéglőbe, a hol meg akarta mutatni neki, milyen derék, jóravaló emberek a magyar aktorok s hogy hagyja passziójának élni Józsit, de bár ezt mind belátta a nyakas kecskeméti polgár, mégis csak úgy búcsúzott Karacstól, hogy "fogják Józsit a tanulásra, mert fiskáriusnak kell neki lenni", így írja le ezt a jelenetet Karacs Teréz jegyzeteiben, a ki késő vénségében is jól emlékezett még "a daliás termetű, de nem szép arcú, és zsindelyszeg hajú Katona Józsira." (Magyar Művészet 1912.)